Egy ideális esetben, ha az ember ki akar kapcsolódni, akkor kimenekül a városból, a betonrengetegből a természetbe. Legyen a lehetőség tényleg ideális, és a lehetőség egy természetközeli szaunázásra.
A szaunázásról sok embernek halottam, olvastam már a véleményét, és szomorúan vettem tudomásul mennyire sokan csak egy rövid, intenzív kikapcsolódást látnak benne. Egyeseknek a szauna tizetöt perc környéki izzadás, másoknak egyfajta zenés, szórakoztató hakni, amit egy szaunamester próbál reprezentálni. Soha se hálás az a szerep, amikor valaki elmondja mit hogy kell tenni, de a dolgok elgondolkodtattak: Hogy lehetne a szaunát szerető embereket rávezetni arra, hogy milyen is egy jó szaunázás.
Mert a szaunázás – legalábbis nekem – nem egy izzadással töltött időtartartam. Egy komplex program ami alatt fizikailag és szellemileg is fel lehet frissülni. Ha az első gondolatsor adott, azaz a szaunázást a természet közelében lehet megtenni, olyan élményt ad, ami tényleg fel tud szabadítani szinte minden embert. Egy teraszon elfogyasztott könnyű étel megalapozza a fizikai energiákat, és egy elfogyasztott frissítő tea, ásványvíz nem maradhat el. És amikor kipihentük magukat, nagyon ráhangoló tud lenni egy séta a teraszról a szaunáig. Ha csend van, a nap is lemenőben a friss levegő még inkább felébreszt minden érzékeszervünket. Meghallunk olyan hangokat amit máskor észre se vettük, de az erdő, a fák csendje is segít a ráhangolódásban. Az erdő tompa fényei pedig szintén segít ráhangolódni a szaunára. A fények és a hangok már alapot adnak egy jó programra. Ha a teraszon eltöltött pihenés előtt megraktuk fával a szaunakályhát akkor nincs is más dolgunk mint élvezni a szauna forróságát. Odabenn pedig lehetünk egyedül, baráttal vagy barátokkal szaunamesterrel… semmi más nem fog számítani csak az „énidő”. Amikor magunkra figyelve élvezni lehet azt a különlegességet, amit a szaunázás, mint komplex program ad.
Korábbi cikkeimben írtam, hogy az érzékszerveinktől kapott érzésekre mennyire figyelni érdemes. A szaunának van hangja, van illata, látványa, hat minden érzékszervünkre. Tapasztaljuk meg, érezzük és élvezzük ezt az egészt. És ha úgy érzi bárki hogy elég: Bátran menjen ki! Csak addig maradjunk míg jól esik, felesleges és egészségtelen határokat feszegetni. A friss levegőn lehülve pedig igyunk egy frissítőt, sétáljunk vissza a teraszra és pihenjünk.
Ez lenne az ideális. Ehelyett sokunk zárt terekben, betonba ágyazott szaunázó helyen, levegőtlen alagsori vagy költséghatékonyság miatt alig szellőztetett zúgokban próbálja megélni a szaunázást, mint komplex élményt. És ha vezetett programon vagyunk, ahol egy szaunamester próbál sok-sok vendégnek jót tenni, éményt adni akkor figyeljünk oda a szaunamesterre és szaunázó társainkra is. Tiszteljük meg azt, aki értünk tesz valamit, és szaunázni szerető társainkat is viselkedéssel, jómodorral.
Kérdezném az olvasóm: Szeretnél jó, jobb helyen szaunázni? Keresed a lehetőségét ennek? Kíváncsian várom a reakciókat! )
